Lovam lába halkan csendben 
Tipeg topog fű se rezzen, 
Szépen lassan andalog 
Táncol mint az angyalok,

Nesszenések madárdallam 
Ág reccsen a friss avarban, 
Lovam ugrik elszalad 
Elröpít egy perc alatt,

Vágtass vágtass sebesen 
Repíts át a kék egen, 
Sörényedbe kapaszkodva 
Ráugrunk a csillagokra,

Nyereg nélkül szőrén ülök 
Úgy pörög, hogy elszédülök, 
Felhők között nem is látom 
Hová viszel jóbarátom,

Napkorong az úticél 
Oda engem ne vigyél, 
Megéget az minket nyomban 
És az álom lángra lobban,

Menjünk inkább le a Földre 
Harmatos friss legelőre, 
Fűbe fekszem álmodom 
Enyém vagy szép táltosom.

(ismeretlen)

 

Megosztás a facebookon